2022. április 24., vasárnap

Madárlesen a Gemenci erdőben


A húsvétot és után pár napot még Mözsön, Édesapámnál töltöttünk, ezek egyikén látogattunk el a Gemenci erdőbe. Pár éve már jártunk Gemencen, akkor a Bárányfoki részen, most Keselyűsre esett a választásunk.

Szekszárdról a Keselyűsi úton lehet megközelíteni, ahol elhaladunk a Tolle tejüzem mellett is. Mi a gemenci kisvasút Keselyűsi állomása melletti nagy parkolóban hagytuk az autót, és innen indultunk a Fekete gólya tanösvény végigjárására. Ezután elsétáltunk a Sáros-tó partján álló madármegfigyelő toronyhoz, melynek tetejéről pompás kilátás nyílt a tóra és a tó madárvilágára.

A felvételek 2022. április 19-én készültek.


A Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország déli részén. Területe közigazgatásilag túlnyomórészt Tolna, kisebb részben Bács-Kiskun megyéhez, földrajzilag a Sárköz kistájhoz sorolható, természetvédelmi szempontból a Duna–Dráva Nemzeti Park területének része, annak igazgatósága alá tartozik, erdő- és vadgazdálkodását a Gemenc Zrt. látja el. 1977-ben került természetvédelmi oltalom alá; területéből mintegy 180 négyzetkilométert rendszeresen árvíz önt el, amivel nemcsak hazánkban, de egész Európában is egyedülálló.

Gemenc legészakibb és legnyugatibb része a Sió és a Sárvíz összefolyása közelében, Szekszárd és Bogyiszló határvidékén található, ahonnan a Sió Duna-torkolatáig néhány kilométeres szélességben húzódik, majd onnan dél felé egy átlagosan 5-7 kilométer széles ártéri erdősávban folytatódik déli irányban, a Duna folyása mentén, egészen Báta községig. A terület legnagyobb része a Duna jobb partján terül el, de Gemenchez sorolják ezen a mintegy 30 kilométeres szakaszon a Duna szigeteit és bal parti galériaerdőit is, Dusnok déli határvidékétől egészen Bátmonostorig. Gemenc területén számos dunai holtág és több sziget található, melyeket zömmel természetes úton alakított ki a terület csekély szintesése miatt itt erősen lelassuló Duna folyása. 1810 körül folyószabályozási munkálatok kezdődtek a Duna ezen részén, amelyek felgyorsították a holtágak amúgy természetes jelenségnek számító feltöltődését és szárazodását, illetve nagyrészt megakadályozták új holtágak képződését. Jelentősebb holtágak a területen, északról dél felé a Tolnai-Duna, a Taplósi Holt-Duna, a Sáros, a Sió torkolati zsilipje közelében található Sió-holtágak, a Forgó-tó, a Gemenci Holt-Duna, a Sulymos-tó, a Decsi Nagy-Holt-Duna, a Malomtelelő-tó, a Rezéti Holt-Duna, a Cserta-Duna, a Vén-Duna, a Nyéki Holt-Duna és a Móricz-Duna; jelentősebb szigetek a Veránka-sziget, a Kádár-sziget és a Nagy-Pandúr-sziget.

Növény- és állatvilága:

Gemenc az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, melynek hossza 30 kilométer, szélessége pedig mintegy 7 kilométer. A növényzetet az egész területen a vízjárás határozza meg: a jellegadó fák a legtöbb helyen a fűzfafélék közé tartoznak, ezen belül a mélyebben fekvő területeken füzek, a magasabbakon nyárfák telepedtek meg nagyobb arányban. A fákkal borított területek cserjeszintje is rendkívül egyedgazdag – a jellegadó fajok itt a galagonya és a hamvas szeder –, így ezek a ligeterdők az ember számára gyakorlatilag járhatatlanok, így remek búvóhelyet kínálnak a nagyvadaknak. A ritkábban víz alá kerülő részeken élő, említést érdemlő cserjefaj még a ritka fekete galagonya, az aljnövényzetnek pedig jellemző faja a tavaszi csillagvirág. A Gemenci-erdő állatvilága faj- és egyedgazdag, a legértékesebb, itt előforduló, védett állatfajok között mindenképp említésre méltó a rétisas, a kerecsensólyom, békászó sas és a fekete gólya, amelyekből rendszerint jó néhány pár fészkel a területen; sok gémtelep is található itt, melyek fészkelő állományát leginkább szürke gémek adják. Gemencet világhírűvé vadászati szempontból a nagyvadállománya tette: itt él az ország legszebb, legértékesebb trófeáit növesztő gímszarvas-állománya, de rengeteg az őz és a vaddisznó is. 

A Gemenci Állami Erdei Vasút :

A Gemenci Állami Erdei Vasút a térség kisvasútja a Gemenc Zrt. üzemeltetésében, amely 31 kilométeres útvonalon járja be Gemenc turisztikailag leginkább érdekes területeit, Pörböly településtől a Sió csatornáig, Bárányfok állomásig. Az induló állomás Bajától 8 kilométerre, a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központjánál található, míg a másik végállomás Szekszárd közelében fekszik, 6 kilométerre a tolnai megyeszékhelytől; a vasútvonal csatlakozik az Alföldi Kéktúra útvonalához is, egyik állomásánál pedig sétahajó-kikötő is található. 

 A gemenci erdei vasút megállói:

Pörböly, Vadmegfigyelő, Nagyrezét, Nyárilegelő, Lassi, Malomtelelő, Gemenc-Dunapart, Keselyűs, Szekszárd-Bárányfok 

2022. március 12-én lépett életbe a Gemenci Erdei Vasút tavaszi menetrendje. A vonatok szombaton, vasárnap és ünnepnapokon közlekednek Pörböly és Malomtelelő között. Ezeken a napokon 3 vonat indul az Ökoturisztikai Központból, 10:00, 12:00 és 14:00 órakor.

 A Gemenci erdő tanösvényei:

A Gemenci-erdő tanösvényein sétálva az ártér egyedülálló szépségének lehetünk részesei. A kihelyezett tájékoztatótáblák a környék növény- és állatvilágát, a táj kialakulásának a történetét, az erdő- és vadgazdálkodás jelenét és múltját mutatják be. Nemcsak a szakvezetővel kiránduló, erdei iskolai programokon részt vevő gyerekek, hanem az apró érdekességekre fogékony felnőttek részére is élmény lehet séta közben tanulmányozni egy-egy tablót. Az interaktív Molnárka tanösvény, a Forgó-tavi és a Keselyűsi útvonal bejárását érdemes összekötni kisvasúti utazással is. A Kerttörténeti tanösvény a karapancsai kastély parkjában várja az érdeklődőket. A Nyéki-Holt-Dunai ösvényt a pörbölyi Ökoturisztikai központból gyalog vagy kerékpárral látogathatjuk meg. A Vajas-torok útvonala jégmadarak és hódok birodalmán vezet keresztül. 

Tanösvények:
  • Forgó-tavi tanösvény
  • Kerttörténeti tanösvény Karapancsa
  • Fekete gólya tanösvény
  • Molnárka tanösvény
  • Nyéki-holt-Duna tanösvény
  • Sötét-völgyi tanösvény
  • Vajas-torok tanösvény

 A fentiek forrása: Wikipédia.


A kisvasút Keselyűsi megállója

Fából faragott szobrok a megálló előtt

A Holt-Sió a vasúthoz közel


A Fekete gólya tanösvény kiinduló pontja az állomás mellett

A tanösvény 2. állomása

A tanösvény jelzése a fákon

A 3. állomás

Itt a Fekete gólyát láthatjuk és olvashatunk róla

Árvacsalán


Magyar kőris

A 4. állomás



Az 5. állomás

Ártéri életképek...









A Holt-Sió egyik vége


Barázda billegető

Tőzike


Innen csak a hódok hiányoztak


Vadárvácska apró virágai

Kék cinege

Az első szürke gém, amit megláttunk...





Visszaértünk a tanösvény kezdetéhez, a Holt-Sió partjára...



Tőkés réce

Barázdabillegető egy "krokodil" hátán...



Ismét a tőkés réce

Útban a madárles felé...


Dolmányos varjú

A Holt-Sió egyik ága

Megérkeztünk Sáros alja madárleséhez

A kilátó, aminek már a második emeletén állok...


Panoráma a kilátó tetejéről a Sáros-tóra

Egy hattyú tavon

Egy szürke gém a tó partján...

...és egy másik, a tóban vadászik...

...egy újabb a tó szélén


Egy újabb szürke gém a levegőben

Nagyon szép volt a kilátás

A madárles tájékoztató táblái a kilátó legfelső szintjén...














Megint egy hattyú

Légi forgalom...








Egy szürke gém vadászatra készülve...







A tó partján halász felszerelések...

....varsa






Ez a kis hal fürgén forgolódott egy kis öbölben



Távolban úszó hattyú




Sínen vagyunk!

Az utolsó gém, amivel találkoztunk