Szekszárd, a Mözstől 10 km-re fekvő város több szempontból is kedves számomra. Egy május végi napon itt, a szekszárdi megyei kórházban láttam meg a napvilágot, de 4 évig ide jártam középiskolába, majd itt érettségiztem is, és ide jártam hét évig dolgozni.
Szekszárd Tolna megye és a szekszárdi járás székhelye. Eredetileg Duna menti kisváros volt, de a Duna-szabályozás óta távol került a folyamtól. Több híres szülöttje van a városnak - többek között Babits, Garay -, de más hírességek is dolgoztak, alkottak, éltek itt, vagy csak idelátogattak, kezdve I. Béla királlyal. Szőlőiről is híres a város, a szekszárdi borvidék központja, kb. 4500 pincével.
Egy-két mondat a történelméről:
1015-ben említik először. Neve egyes feltevések szerint I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár), 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak. Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott. A város 1543-ban került török kézre. A török időkben a város sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot. A XVIII. században Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött a megye második legnépesebb mezővárosa volt.
Látnivalói, nevezetességei:
Vasútállomása várótermét Szabó Dezső nagyméretű sárközi népviseleti témájú falfestményei díszítették, melyek már sajnos nem láthatóak. Kiskoromban szerettem nézni ezeket a hatalmas falfestményeket, kár hogy azóta eltüntették őket.
A vasútállomás mellett található a buszpályaudvar, s ha innen a központ felé haladunk, elsétálunk a múzeum mellett. A múzeum eredetileg a kuruc idők híres brigadérosáról, Béri Balogh Ádámról volt elnevezve, ma Wosinsky Mór nevét viseli. A múzeum mögött áll a nem túl látványos Gemenc Szálló, a múzeummal szemben, a belváros felé továbbhaladva pedig a volt Megyei Tanács székházát és a Garay János Gimnáziumot láthatjuk.
A szálló közelében áll a szintén nem túl impozáns Babits Mihály megyei Művelődési Központ, mellette Babits és Szent István szobra. A művelődési ház és a szálloda a szocializmus fénykorának alkotásai, mely sajnos külsejükön is meglátszik.
A város központjában a Garay téren áll Garay János szobra, aki 1812-ban született, itt Szekszárdon. A szobor Szárnovszky Ferenc alkotása, 1989-ből. A mellette álló patinás épület a Garay Szálló. Vele szemben, a Garay tér és a Széchenyi utca sarkán áll a klasszicista stílusú Augusz-ház, az egykori Kaszinó épülete. Nevezetessége, hogy Liszt Ferenc, aki gyakran adott hangversenyt a városban, szekszárdi tartózkodása idején itt szállt meg. Ma zeneiskola működik benne. Helyén korábban a Fekete Elefánt fogadó állt, ebben a híres fogadóban többek között II. József is több napig vendégeskedett, 1789-ben.
Az emelkedő szintű Garay térről nyugat felé sétálva újabb térségre, a Béla térre érünk. Itt, egy kis parkban áll I. Béla király szobra, mely Lessenyey Márta alkotása. Itt volt a régi Szekszárd központja, itt terült el a római időkben az Alisca nevű település, s később itt állt a középkori apátság és vár is.
A tér legjelentősebb épülete a Pollack Mihály által tervezett volt Megyeháza, mely 1828 és 1833 között épült, klasszicista stílusban. Főhomlokzatán márványtábla emlékezik meg arról, hogy 1526. augusztus 14-16-án itt szállt meg II. Lajos kíséretével, mielőtt a végzetes mohácsi csatába indult. Az épület emeletén működik a levéltár. A megyeháza udvarán terülnek el az I. Béla alapította apátsági templom feltárt romjai. Sajnos a király sírja az épület alatt van, így az nem látható.
A tér közepén áll az 1802-1805 között, copf stílusban épült, Thallherr József tervezte Belvárosi templom, előtte pedig az 1753-ból való barokk stílusú Szentháromság-szobor.
A templom mellett láthatjuk a Városházát, az épületet Tormay (Krenmüller) Károly és Huber Henrik tervezte, és 1842 és 1846 között épült. A megnyitó napján, 1846. október 18-án, Liszt Ferenc adott koncertet a vármegyeháza nagytermében.
A tér jelentős épülete még az 1890-ben épült Törvényszék épülete. Ha a térről a Babits Mihály utcán indulunk tovább, Babits Mihály szülőházához érünk. A házban a költő eredeti bútoraival berendezett emlékkiállítás látható.
"Dióhéjban" ennyi, de ezek mellett Szekszárdon több középiskola és egy tanítóképző főiskola is működik, de találhatunk a városban gondozott parkokat, szép szobrokat, a város felett a hegyen egy kilátót, és még sok egyéb, figyelemre méltó műemléket, épületet, építményt, intézményt, melyek most ebbe a sétánkba már nem fértek be.
A felvételek 2012. nyarán készültek.
|
Garay János szobra |
|
A szobor öntése Párizsban készült, Barabás Miklós rajza alapján.
Felavatására 1898. június 5-énkerült sor. |
|
Közelebbi képek a szoborról |
|
A szobor hátterében a Garay Szálló látszik |
|
Hűsölés, velem.... |
|
A Német Színház épülete |
|
Közelebbi képek a színházról |
|
Tovább haladva a Béla tér felé |
|
Az egykori Polgári Fiú-Leány Iskola, ma általános iskola |
|
Szobor a Megyeháza mögötti kertben |
|
Az Obsitos udvarház.... |
|
...és az obsitos közelebbről |
|
Kávéház, melyben a Szekszárdi Népbank működött |
|
Az épület táblája |
|
Ez az épület már a Béla tér sarkán áll |
|
Az előző épülettel szemben működik a híres borozó, a Garay Pince |
|
Sárközi népviselet a borozó ablakában |
|
A Városháza |
|
A városháza mellett a szentháromság-szobor |
|
Közelebbi képek a szentháromság-szoborról |
|
A Belvárosi templom |
|
Mindhárom építmény egymás mellett |
|
A templom alulnézetből |
|
Szobor a bejárat felett |
|
A templombelső, beljebb menni nem tudtunk |
|
Szobrok az előtérben |
|
A templom tornya |
|
Oldalnézetből |
|
I. Béla szobra |
|
A szobor szemből |
|
A talapzat |
|
Feliratok a talapzaton |
|
A volt Megyeháza |
|
A megyeháza udvara.... |
|
Az I. Béla király által alapított apátsági templom romjai a megyeháza udvarában |
|
A Törvényszék épülete |
|
Közelebbi kép.... |
|
....és az épület másik oldala |
|
Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján
avatták fel. Nagy Benedek alkotása, mely szintén a Béla téren áll. |
|
A legendák szerint a szobor helyén állt hajdan Szent László kútja. A Képes Krónika Szent László legendája iniciáléjának, a P betűbe foglalt rajznak a plasztikai megjelenítése. |
|
A szobron olvasható szöveg |
|
A Nemzeti Borozó |
|
A Séd-patak |
|
Babits Mihály szülőháza |
|
Emléktábla a házon |
|
Mellette egy másik szülőház. Az alábbi táblán olvasható a ház szülöttje.... |
|
A házban söröző működik |
|
A két szülőház távolabbról |
|
A híres borvidéket szimbolizáló cégérek.... |
|
A Vöröskereszt épülete |
|
Egykori középiskolám..... |
|
Az iskola és az udvara, melyek szép régi emlékeket idéztek fel bennem |
|
Egy sarokház |
|
A posta épülete |
|
A Garay Szálló a sarkon |
|
Címer a szálló tetején, mely az első magyar nyelvű mezővárosi címer |
|
Szobor a piac mellett |
|
A piac felülnézetből |
|
Az Augusz-ház |
|
A rózsaszín, tornyocskás északi szárnyat a Trieszt melletti Miramare kastély mintájára építették. |
|
Szobor az Augusz-ház előtt |
|
A házat 1820-ban Augusz Antal kezdte építtetni, majd fia építtette tovább, így véglegesen 1870-re készült el. |
|
Liszt Ferenc szobra az Augusz-ház előtti kis parkban |
|
Emléktábla a műemlék házon |
|
A volt Otthon Áruház épülete |
|
Háry János lovasszobra, Farkas Pál szobrászművész alkotása |
|
A szobor közelebbről |
|
A Babits Mihály Művelődési Központ |
|
Babits bronzszobra, Kis Kovács Gyula alkotása. A szobrot 1971-ben állították fel a a nevét
viselő művelődési ház melletti kis térre. Onnan helyezték át a mai helyére,
a Sétakert platánjai alá, a művelődési házzal szembe. |
|
Szent István szobra, Farkas Pál szobrászművész alkotása.
A szobor 2002. augusztus 20-án a Szent István téren, a művelődési ház
mellett került felavatásra. |
|
A volt Megyei Tanács székháza |
|
A Garay János Gimnázium |
|
A Wosinsky Mór Múzeum |
|
Wosinsky Mór szobra a múzeum előtt |
|
A múzeum műemlék épület. 1900-1901-ben, neoreneszánsz stílusban, Schickedanz Albert
és Herzog Fülöp műépítészek tervei szerint épült.
|
|
A múzeumot 1895-ben alapították. Wosinsky Mór apátplébános (1854-1907) és Apponyi Sándor gróf (1844-1925) akkor ajánlották fel e célra régiséggyűjteményüket, amit a megye elfogadott, és döntött a múzeum építéséről. Az első kiállítás 1898. június 4-én nyílott meg a gimnázium épületében, ami 1901. augusztus 1-ig adott helyet a múzeum gyűjteményének.
A múzeum épülete 1902. november 1-én fogadta az első látogatókat. |
|
Az evangélikus templom |
|
Végül ismét a Séd-patak, már közel a buszpályaudvarhoz |