2017. november 20., hétfő

A Bátaszéki Tájház


A decsi babakiállítás meglátogatása után a Mözsi Népfőiskola tagjai indultak tovább Bátaszékre. Itt a gazdagon berendezett tájházat nézték meg.

Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 1892-ben épült, és 2000. júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek. Lakossága zömében a XVIII. században ide telepített németekből, a II. Világháború után áttelepített felvidéki és Bukovinából elmenekült székely magyarokból tevődik össze. Az ő bútoraikat, használati tárgyaikat, ruháikat, kézimunkáikat őrzi és mutatja be ez a gyűjtemény.

A Bátaszéki Tájházról bővebben itt olvashatunk. Az információkat én is innen szereztem be

A felvételeket Édesapám 2017. július 27-én készítette.


A sváb szoba...


...és a konyha



A székely szoba...


Egy régi nagy álló óra...


A felvidéki szoba

A pincében borászati kiállítás....

...és régészeti kiállítás látható...




Fafaragások...


Baricz Béla (1919. Gyergyóalfalu -1986. Bátaszék), amatőr fafaragó munkái...




Iskolatörténeti kiállítás

Régi mesterségek kiállítása...



Mézeskalács formák...





A bátaszéki templom

A bátaszéki kirándulás alkalmával a csoport a Nagyboldogasszony templomot is megnézte, melyről egy régebbi kirándulásunk alkalmával sok képet készítettünk, azok itt tekinthetőek meg.






Az ehhez a naphoz kapcsolódó összes bejegyzés:

2017. november 10., péntek

Látogatás Decsen, Farkas Lászlóné Pál Bözsi babakészítőnél


A Mözsi Népfőiskola keretében szép kiránduláson vett részt Édesapám, és az "iskola" tagjai. Először Decsre, majd Bátaszékre, a Tájházba látogattak el. Ebben a sorozatban a decsi képek láthatóak, amikor Farkas Lászlóné Pál Bözsi babakészítő csodaszép népviseletes babáit nézték meg, amikben most mi is gyönyörködhetünk. Aki erre jár, feltétlenül nézze meg....

Decsen született 1938-ban, földműves szülőktől. Miután elvégezte az általános iskolát Kovácsné Kun Sára népművész irányításával hímezni, rajzolni tanult, s  nem sokkal később már a decsi háziipari szövetkezet dolgozója lett, majd néptáncos. 1956-ban férjhez ment és Bátára költöztek. Itt Dér Józsefnétől tanulta a tojásfestést. Ezen kívül bútor- és tányérfestéssel, valamint népviseleti babakészítéssel is foglalkozik.
Népviseletek varrásával, viseletes babák készítésével 1990 után kezdett el foglalkozni, ettől kezdve főleg ez töltötte ki az életét. Otthonában százötven zsűrizett babából álló gyűjteménnyel büszkélkedhet. Ezek kiállítása keretében mutatja be a hajdani sárközi parasztság mindennapjait és ünnepeit. Munkáinak csodálói csak Pál Bözsiként ismerik őt. Babakészítő tevékenységének elismeréseként a Népművészet Mestere címet 2002-ben nyerte el.
1993 óta nyugdíjas. Decsi otthona az eleven népművészet hajléka. Saját festésű bútoraiban őrzi a sárközi népviselet legszebb darabjait.

Forrás innen és innen.

A felvételek Édesapám készítette, 2017. július 27-én. 























A babák megtekintése után a kis csapat indult tovább a decsi tájházba. Itt Édesapám csak ezt a pár képet készítette erről a terepasztalról, mert a tájházról már láthatóak itt a blogomon képek, melyeket családi kiránduláson fényképeztünk, 2012-ben. A terepasztal akkor még nem volt kiállítva.









Az ehhez a naphoz kapcsolódó összes bejegyzés: