Szülővárosom, Szekszárd

Szekszárd, a Mözstől 10 km-re fekvő város több szempontból is kedves számomra. Egy május végi napon itt, a szekszárdi megyei kórházban láttam meg a napvilágot, de 4 évig ide jártam középiskolába, majd itt érettségiztem is, és ide jártam hét évig dolgozni.

Szekszárd Tolna megye és a szekszárdi járás székhelye. Eredetileg Duna menti kisváros volt, de a Duna-szabályozás óta távol került a folyamtól. Több híres szülöttje van a városnak - többek között Babits, Garay -, de más hírességek is dolgoztak, alkottak, éltek itt, vagy csak idelátogattak, kezdve I. Béla királlyal. Szőlőiről is híres a város, a szekszárdi borvidék központja, kb. 4500 pincével.

Egy-két mondat a történelméről:
1015-ben említik először. Neve egyes feltevések szerint I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár), 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak. Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott. A város 1543-ban került török kézre. A török időkben a város sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot. A XVIII. században Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött a megye második legnépesebb mezővárosa volt.

Látnivalói, nevezetességei:
Vasútállomása várótermét Szabó Dezső nagyméretű sárközi népviseleti témájú falfestményei díszítették, melyek már sajnos nem láthatóak. Kiskoromban szerettem nézni ezeket a hatalmas falfestményeket, kár hogy azóta eltüntették őket. 

A vasútállomás mellett található a buszpályaudvar, s ha innen a központ felé haladunk, elsétálunk a múzeum mellett. A múzeum eredetileg a kuruc idők híres brigadérosáról, Béri Balogh Ádámról volt elnevezve, ma Wosinsky Mór nevét viseli. A múzeum mögött áll a nem túl látványos Gemenc Szálló, a múzeummal szemben, a belváros felé továbbhaladva pedig a volt Megyei Tanács székházát és a Garay János Gimnáziumot láthatjuk.  

A szálló közelében áll a szintén nem túl impozáns Babits Mihály megyei Művelődési Központ, mellette Babits és Szent István szobra. A művelődési ház és a szálloda a szocializmus fénykorának alkotásai, mely sajnos külsejükön is meglátszik. 

A város központjában a Garay téren áll Garay János szobra, aki 1812-ban született, itt Szekszárdon. A szobor Szárnovszky Ferenc alkotása, 1989-ből. A mellette álló patinás épület a Garay Szálló. Vele szemben, a Garay tér és a Széchenyi utca sarkán áll a klasszicista stílusú Augusz-ház, az egykori Kaszinó épülete. Nevezetessége, hogy Liszt Ferenc, aki gyakran adott hangversenyt a városban, szekszárdi tartózkodása idején itt szállt meg. Ma zeneiskola működik benne. Helyén korábban a Fekete Elefánt fogadó állt, ebben a híres fogadóban többek között II. József is több napig vendégeskedett, 1789-ben. 

Az emelkedő szintű Garay térről nyugat felé sétálva újabb térségre, a Béla térre érünk. Itt, egy kis parkban áll I. Béla király szobra, mely Lessenyey Márta alkotása. Itt volt a régi Szekszárd központja, itt terült el a római időkben az Alisca nevű település, s később itt állt a középkori apátság és vár is. 

A tér legjelentősebb épülete a Pollack Mihály által tervezett volt Megyeháza, mely 1828 és 1833 között épült, klasszicista stílusban. Főhomlokzatán márványtábla emlékezik meg arról, hogy 1526. augusztus 14-16-án itt szállt meg II. Lajos kíséretével, mielőtt a végzetes mohácsi csatába indult. Az épület emeletén működik a levéltár. A megyeháza udvarán terülnek el az I. Béla alapította apátsági templom feltárt romjai. Sajnos a király sírja az épület alatt van, így az nem látható. 

A tér közepén áll az 1802-1805 között, copf stílusban épült, Thallherr József tervezte Belvárosi templom, előtte pedig az 1753-ból való barokk stílusú Szentháromság-szobor. 

A templom mellett láthatjuk a Városházát, az épületet Tormay (Krenmüller) Károly és Huber Henrik tervezte, és 1842 és 1846 között épült. A megnyitó napján, 1846. október 18-án, Liszt Ferenc adott koncertet a vármegyeháza nagytermében. 

A tér jelentős épülete még az 1890-ben épült Törvényszék épülete. Ha a térről a Babits Mihály utcán indulunk tovább, Babits Mihály szülőházához érünk. A házban a költő eredeti bútoraival berendezett emlékkiállítás látható.

"Dióhéjban" ennyi, de ezek mellett Szekszárdon több középiskola és egy tanítóképző főiskola is működik, de találhatunk a városban gondozott parkokat, szép szobrokat, a város felett a hegyen egy kilátót, és még sok egyéb, figyelemre méltó műemléket, épületet, építményt, intézményt, melyek most ebbe a sétánkba már nem fértek be.

A felvételek 2012. nyarán készültek.

Garay János szobra

A szobor öntése Párizsban készült, Barabás Miklós rajza alapján.
Felavatására 1898. június 5-énkerült sor.

Közelebbi képek a szoborról

A szobor hátterében a Garay Szálló látszik

Hűsölés, velem....

A Német Színház épülete

Közelebbi képek a színházról

Tovább haladva a Béla tér felé

Az egykori Polgári Fiú-Leány Iskola, ma általános iskola

Szobor a Megyeháza mögötti kertben

Az Obsitos udvarház....

...és az obsitos közelebbről

Kávéház, melyben a Szekszárdi Népbank működött

Az épület táblája

Ez az épület már a Béla tér sarkán áll

Az előző épülettel szemben működik a híres borozó, a Garay Pince

Sárközi népviselet a borozó ablakában

A Városháza

A városháza mellett a szentháromság-szobor

Közelebbi képek a szentháromság-szoborról

A Belvárosi templom

Mindhárom építmény egymás mellett

A templom alulnézetből

Szobor a bejárat felett

A templombelső, beljebb menni nem tudtunk

Szobrok az előtérben

A templom tornya

Oldalnézetből

I. Béla szobra

A szobor szemből

A talapzat

Feliratok a talapzaton

A volt Megyeháza

A megyeháza udvara....

Az I. Béla király által alapított apátsági templom romjai a megyeháza udvarában

A Törvényszék épülete

Közelebbi kép....

....és az épület másik oldala

Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján
avatták fel. Nagy Benedek alkotása, mely szintén a Béla téren áll.

A legendák szerint a szobor helyén állt hajdan Szent László kútja. A Képes Krónika Szent László legendája iniciáléjának, a P betűbe foglalt rajznak a plasztikai megjelenítése.

A szobron olvasható szöveg

A Nemzeti Borozó

A Séd-patak

Babits Mihály szülőháza

Emléktábla a házon

Mellette egy másik szülőház. Az alábbi táblán olvasható a ház szülöttje....

A házban söröző működik

A két szülőház távolabbról

A híres borvidéket szimbolizáló cégérek....

A Vöröskereszt épülete

Egykori középiskolám.....

Az iskola és az udvara, melyek szép régi emlékeket idéztek fel bennem

Egy sarokház

A posta épülete

A Garay Szálló a sarkon

Címer a szálló tetején,  mely az első magyar nyelvű mezővárosi címer

Szobor a piac mellett

A piac felülnézetből

Az Augusz-ház

A rózsaszín, tornyocskás északi szárnyat a Trieszt melletti Miramare kastély mintájára építették.

Szobor az Augusz-ház előtt

A házat 1820-ban Augusz Antal kezdte építtetni, majd fia építtette tovább, így véglegesen 1870-re készült el.

Liszt Ferenc szobra az Augusz-ház előtti kis parkban

Emléktábla a műemlék házon

A volt Otthon Áruház épülete

Háry János lovasszobra, Farkas Pál szobrászművész alkotása

A szobor közelebbről

A Babits Mihály Művelődési Központ

Babits bronzszobra, Kis Kovács Gyula alkotása. A szobrot 1971-ben állították fel a a nevét
 viselő művelődési ház melletti kis térre. Onnan helyezték át a mai helyére,
a Sétakert platánjai alá, a művelődési házzal szembe.

Szent István szobra, Farkas Pál szobrászművész alkotása.
 A szobor 2002. augusztus 20-án a  Szent István téren, a művelődési ház
mellett került felavatásra.

A volt Megyei Tanács székháza

A Garay János Gimnázium

A Wosinsky Mór Múzeum

Wosinsky Mór szobra a múzeum előtt

A múzeum műemlék épület. 1900-1901-ben, neoreneszánsz stílusban, Schickedanz Albert
és Herzog Fülöp műépítészek tervei szerint épült.

A múzeumot 1895-ben alapították. Wosinsky Mór apátplébános (1854-1907) és Apponyi Sándor gróf (1844-1925) akkor ajánlották fel e célra  régiséggyűjteményüket, amit a megye elfogadott, és döntött a múzeum építéséről. Az első kiállítás 1898. június 4-én nyílott meg a gimnázium épületében, ami 1901. augusztus 1-ig adott helyet a múzeum gyűjteményének. A múzeum épülete 1902. november 1-én fogadta az első látogatókat.

Az evangélikus templom

Végül ismét a Séd-patak, már közel a buszpályaudvarhoz