Sárközi kirándulásunk második állomása Decs volt, ahol szintén a tájházat néztük meg, és a Hősi emlékművet. A tájház 1863-ban épült, a benne látható tárgyak a XIX-XX. századi sárközi emberek ízlésvilágát és lakáskultúráját mutatja be. A Kossuth Lajos u. 34-36. szám alatt található, keddtől szombatig 10-12 és 13-18 óra között látogatható.
A népi hagyományokban gazdag Sárköz mint földrajzi és néprajzi tájegység, Szekszárdtól délre helyezkedik el, a Sárvíz és a Duna folyók által egykor közrefogott terület. A Duna szabályozása által nyert igen termékeny terület fekete földjét felszántották, s a dús termésből a Sárköz lakossága évről évre gazdagodott. A Sárközhöz valamikor 29 település tartozott, ez mára ötre csökkent: Őcsény, Decs, Sárpilis, Báta és Alsónyék. Közülük a legnagyobb Decs, a nagyközség kb. 4300 lakosú. Szőtteseik gyönyörűek, méltán váltak híressé.
A felvételek 2012. április 10-én készültek.
 |
| A tájház az utca felől nézve |
 |
| A ház az udvarból nézve |
 |
| A tisztaszoba dísze a "szemes" vagy "kupás kályha" |
 |
Szintén a tisztaszoba figyelemre méltó darabja a szúnyoghálós, tornyos nyoszolya,
szőttes ágyneművel, mely a gazdagság szimbóluma volt. |
 |
| A párnák közelebbről |
 |
| A ládák felett fiatal lány fényképe. A lányokat általában 14-15 évesen adták férjhez. |
 |
Az asztalon a háromlábú baba, az úgynevezett "buba", amihez hasonlót
már Őcsényben is láttunk. |
 |
| A pad szépen festett támlája, a felirata szerint 1863-ban készült |
 |
| Fiatal pár fényképe |
 |
| A szépen festett ládák közelebbről |
 |
| A szabad kéményű konyhában a sütés-főzés és kenyérsütés eszközei sorakoznak |
 |
| A nyitott kéményben füstölték a húst |
 |
| Tányérok a konyhában - ezeket nem a faluban készítették, hanem máshonnan vásárolták, mert elég jómódúak voltak |
 |
| Az egyik tányér közelebbről |
 |
A konyha legszebb darabja az 1888-as évszámmal ellátott,
festett kazettás szekrény, a "kászli" |
 |
| A lakószobában a sárközi parasztélet különböző tárgyi emlékei sorakoznak, melynek elmaradhatatlan kelléke a szövőszék |
 |
A gyűjtemény értékes darabja az ágy melletti "ringó". Ez egy kétszemélyes ágy volt,
melyben az első gyermek születéséig aludt a pár. Utána a férjet "száműzték" a kamrába
vagy a tanyára (a szőlőbe). Ugyanis Decsen is nagy hagyománya volt az egygyermekes,
matriarchális családmodellnek - tudtuk meg az idegenvezetésből. |
 |
A sárközi családok jobban szerették, ha leánygyermekük született, mert a lányokat drága
selymekbe és bársonya tudták öltöztetni (amiket sok esetben külföldről hozattak),
s így rajta keresztül jobban be tudták mutatni a gazdagságukat
|
 |
| A sárközi szőttesek nagyon kelendőek voltak, ..... |
 |
| ....annyira, hogy bizonyos adónemek helyett a földesúr elfogadta, .... |
 |
| ...vagy eladásra készítették, és az így befolyt összeget fizették be adó fejében |
 |
| Gyöngyből fűzött nyakdísz |
 |
| Népviseletbe öltöztetett baba |
 |
| Aprólékos hímzéssel készített szabott főkötő |
 |
| Díszes párták |
.jpg) |
| És az egyik közelebbről |
 |
| Női ruhák, bal oldalt egy kislány és fiatal lány öltözéke, majd jobbra haladva fiatalasszony ruha látható, mellette már kicsit idősebb női ruhaviselet. Korosztályonként és családi állapottól függően változtak a ruhák színei és az anyagának minősége. A korai házasság miatt 30 évesen már sok asszony nagymama volt, így ők bár még fiatalok voltak, de mégsem hordhattak a korosztályuknak megfelelő színű ruhát. |
 |
A magyar népviseletek közül sárközi a legrégibb formájú, legdíszesebb
és a legdrágább anyagokból készült. Sokféle hatást befogadott,
ugyanakkor megmaradt tipikus paraszti viseletnek. |
 |
| Húsvéti hímes tojások |
 |
| Jegykendő minták, abroszok, szalvéták.... |
 |
| ...és ugyanazok közelebbről |
 |
| Hátpántlikák, csafringok, fejdíszek.... |
 |
| A rojtokkal együtt számítva másfél méter átmérőjű,aranyszállal hímzett terítő egykor ajándéknak készült, vélhetően Horthy Miklós felesége számára. Valami oknál fogva azonban nem jutott el hozzá a hímzés. Eljutott viszont Argentínába. |
.jpg) |
| Magyarországra 2010-ben került vissza, eredetileg a szekszárdi múzeum kapta volna. De mivel ők nem tartottak igényt rá, így a decsiek nagy örömére a tájház kapta meg, hiszen a terítőt itt Decsen hímezték, 1938-ban. |
 |
| A gyönyörű terítőt Bogár Istvánné és Szombati Éva tervezte, és 15 decsi asszony és leány hímezte. |
 |
| A terítő Argentínában a rojtoknál fogva fel volt ragasztva, de szerencsére sérülés nélkül sikerült eltávolítani onnan. |
 |
| A terítő mindegyik részletét más-más hímezte, nevük a motívumok között olvasható. Ezt a részt Bokor Gyuláné hímezte. |
 |
| A tájház mellett figyelemre méltó még a faluban a Hősi emlékmű is. Az első és második világháborúban elesett decsi hősöknek állít elméket, alkotója Kallós Ede, 1924. |
 |
| Az emlékmű oldalról nézve |
Az ehhez a naphoz kapcsolódó összes bejegyzés:
Tisztelettel tenném a hozzászólásomat.
VálaszTörlésAz Argentínából haza került terítő nem csupán decsi, hanem őcsényi asszonyok (lányok) keze munkáját is dicséri. Ami olvasható is a terítőn.
Hauck Levente, Őcsény