2017. január 27., péntek

Megemlékezés a II. Világháború hősi halottairól

A II. Világháborúban elhunyt 82 mözsi hősi halott tiszteletére 2017. január 12-én immár negyedik alkalommal tartottak megemlékezést az Emlékparkban. Tusa Zsuzsanna a mözsi művelődési ház vezetője mondott megemlékezést, majd a résztvevők meggyújtották mécseseiket és elmondták a miatyánkot.

A felvételeket 2017. január 12-én Édesapám készítette. Ő az, akit Tusa Zsuzsanna beszédjében említett, hogy megírta a "Őket is visszavárták" című könyvét...


Elkezdődik a megemlékezés

Tusa Zsuzsanna mondja el beszédét....


Tusa Zsuzsanna beszéde:

Tisztelt emlékezők, kedves megjelentek!

A II. Világháború hősi halottairól ma, országszerte megemlékeznek, mint ahogy tesszük ezt mi is ma itt Mözsön, a 82 hősi hatott emléktáblája előtt. Emlékezünk mözsi hőseinkre, hősi helytállásukra, kitartásukra, erejükre. Emlékezünk a Don-kanyari tragédiára, a 2. Magyar Hadseregre, a hősökre, s egyben az áldozatokra, a sebesültekre, s a hadifoglyokra. Sokáig 1945-1989-ig még emlékezni sem volt szabad. Az iskolákban nem, vagy csak alig ejtettek szót erről a történelmi időszakról, s ha volt is szó, a valós tényeket elferdítették.

Felfoghatatlan, döbbenetes,megemészthetetlen! A Don-kanyarban 1943. januárjában vívott harcok a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak. A mínusz 40 fokos orosz télben a megfelelő fegyverzet és felszerelés nélkül kiküldött honvédek ezrei vesztek oda.

Galsi Zoltán helytörténész, 85 éves korában, aki áldozata volt e tragédiának, akit szintén elhurcoltak, keservesen emlékezett vissza. Az Ő szavaival idézek pár gondolatot:

"Istenem! Mennyi mindenen mentem keresztül 23 éves koromra. Mások száz év alatt sem próbálnak annyit mint én és sorstársaim három év alatt. Most már 85 éven túl, még erősebben megrokkanva, de emberségben élve tengetem öreg napjaimat, várva, hogy a homokórán mikor pereg le az utolsó szemcse. Az utókornak üzenem, hogy ne feledjék és tiszteljék a múltat, mert aki a múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli."

Emlékezzünk meg tehát, mözsi hősi halottainkról, és rójuk le tiszteletünket egy szál virággal vagy mécses gyújtásával. Találkozzunk itt minden év január 12-én és ne feledjük, a múltat tisztelnünk kell, s ne feledjük, hogy Magyarországon a háború négy éve alatt kb. 350 000 fő esett áldozatul, melyek között ott vannak a mözsi áldozatok is, az a 82 fő, akik többen a 2. hadsereg kötelékébe tartoztak, és a Donnál harcoltak. A túlélő leszármazottaknak azzal adunk erőt, hogy tisztelgünk hősi halottaink emléke előtt. Tisztelettel és köszönettel tatozunk Laszlovszky Imre mözsi lakótársunknak, aki az "Őket is visszavárták" című könyvében méltó emléket állított az utókornak.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem, miután elhelyezték a megemlékezés virágait és mécseseiket, mondjunk el egy miatyánkot.


Az elhelyezett mécsesek






3 megjegyzés:

  1. Kedves Katalin! Ezt a rengeteg munkát, amit befektettél a hagyományok gyűjtésébe, kamatoztatni kéne! Ismered a Tradíció pályázatot? Néprajzosok véleményezik a beadott munkákat, írásokat, és bekerül a Néprajzi Múzeum Etnológiai Archívumába. Gratulálok ehhez a csodálatos gyűjteményhez! Írjál nekem, kérlek, ide: tradiciopalyazat@gmail.com

    VálaszTörlés
  2. Itt az alkalom, írjál minél hamarabb. Sok sikert !

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm szépen! A pályázatról majd értesítem a művelődési ház vezetőjét...

    VálaszTörlés