2012. május 14., hétfő

Rövid séta Mecseknádasdon

Az óbányai kirándulás után indultunk hazafelé. Óbánya és Szekszárd között még megálltunk egy-egy rövid kis sétára Mecseknádasdon és Kakasdon. Mecseknádasd, a 2000 fős község, Óbányától csupán 4 km-re fekszik, Baranya megye keleti részén, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén.
Barokk stílusú plébániatemploma 1760-1770 között épült. Klimo György pécsi püspök idején, 1771-ben szentelték fel Szent György vértanú tiszteletére. A templom előtti tér alsó részén áll Kálmán Ede szobrász 1909-ben készült alkotása, a vasrácsos kerítéssel övezett szentháromság szobor. Az oszlopot körülvevő négy alak: Szent István, Szent Margit, Szent György és Szent Erzsébet.

A felvételek 2012. április 10-én készültek. 


Mecseknádasd bejárata a helységnévtáblával

Utcarészlet

Már feltűnik a templom (ezt, és az előtte lévő két képet még a kocsiból készítettem)

A templom a feljárati lépcsősorral



A templom előtt álló szentháromság szobor

A templom homlokzata

A templom oldalnézetből

A szentháromság szobor alulnézetből....

és az oldalát díszítő szobrok közül Szent Margit....

....és Szent István király

A szobor teteje

Az alkotó neve



2012. május 1., kedd

Óbányai kirándulás

A Grábócon tett látogatás után indultunk tovább Óbányára. Óbánya (németül Altglashütten) egy kedves, hangulatos község Baranya megyében, a Keleti-Mecsekben. Egy elzárt, szűk völgykatlanban fekszik, Mecseknádasd közelében. A természeti és épített környezet szépsége, valamint zömmel német (sváb) nemzetiségű lakosai miatt Óbányát "magyar Svájc" néven is említik. A szépen rendben tartott udvarokat általában a hegyoldalba mélyülő pincék zárják. A magyar községek közül Óbánya kapta meg elsőként a Kós Károly díjat, 1992-ben. A község a fazekasságáról is híres, sok nagynevű fazekas dinasztiát tartanak számon: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát, akik valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve ismertté váljon az ország határain túl is. Keszler István fazekas mester műhelyéből mi is vásároltunk két tányért. Sok szép régi fazekastermékkel is büszkélkedhet Óbánya, ezek a tájházban láthatóak, melyet szintén felkerestünk. A település régóta kedvelt üdülő és kirándulóhely, külterületének 90%-a erdő, ezért szép kirándulások kiindulópontja lehet. A faluban tett sétánk után mi is tettünk egy kis kirándulást a Rékavárra. A XIII. századi várat 1937-38-ban, majd 1963-64-ban tárták fel, melynek csak csekély része látható. Az igen szerény "palota" egy földszintes, fazsindely tetővel fedett épület volt.

A felvételek 2012. április 10-én készültek.


Óbánya főutcája



Egy 1848-ban épült ház


Az "Illatos ház"

Szebbnél-szebb felvételek készülnek a virágzó fáról


Keszler István fazekas mester háza

A mester úr és az eladásra szánt portékák




A katolikus templom

A templom belseje

Emléktábla a templom falán, az I. világháború hősi halottjai nevével

Pincék

A hegyoldal a Belátó kilátóval

A tájház berendezése a kiállított tárgyakkal - szobarészlet




Fazekas termékek


Hímes tojások

Sok szép régi, különleges formájú üveg

És egy közelebbről








Két - még valóban - lábas






Ilyen háti kosarakban vitték az eladásra szánt cserépedényeket




Itt nem tudtunk ebédelni, pedig vonzó volt az étterem és a menü

Rékavár története - kattintással olvasható méretű lesz

A hegyen a Rékavár felé




Egy fatörzs - szerintem nyuszifej formájú


Skóciai Szent Margit emlékköve

Szinte csak ennyi látszik a várfalakból

A Rékavár 294 m magas

Panoráma az emlékkővel - kattintással nagyítható ez is


Már virágzott az illatos hunyor


Egy újabb várfal részlet

Hagymás fogasír


Egy kis énekes - talán vörösbegy



Az Öreg-patak

Virágzó lapulevelek