2012. április 21., szombat

Múltidézés Grábócon

Grábóc, németül Grawitz, egy kis település a Szekszárdi-dombság nyugati részén, Bonyhádtól 9 km-re keletre. Lakóinak száma ma mindössze 200 fő körül van. Számomra azért fontos ez a falu, mert itt született az anyai Nagypapám, napra pontosan a 13 aradi vértanú kivégzésének 50. évfordulóján. 
A településen már az 1300-as években létezett bencés zárda és templom. Romjait a szerb temetőtől északnyugatra lévő bozótos rejti. Grábócot a török elöl menekülő szerb szerzetesek tették nevezetessé, akik a dalmáciai Dragovity kolostorából 1580-ban menekültek ide. Grábóc az ország egyetlen fennmaradt, 1736-41 között épült szerb ortodox kolostortemplomával büszkélkedhet. Látványos ikonosztázát Vaszilie Osztójity szerb festő festette. Ma szerb apácák élnek benne. 
A XVIII. században a szerb lakosság mellé svábok települtek, Nagypapám ez utóbbiak leszármazottja. A katolikus németek 1765-ben építették fel első kápolnájukat, amit 1795-ben templommá bővítettek. A templom mögött szépen gondozott kálvária található. A kitelepített németek újíttatták fel a közelmúltban. A templom melletti emlékművön olvashatjuk a II. világháború áldozatainak névsorát.

A felvételek 2012. április 10-én készültek.


A katolikus templom

Feszület és kopjafa a templom előtt


A II. világháborúban áldozatainak tiszteletére állított emlékmű


Az emlékmű egy részlete - Kresz Ádám, Kresz János és Link Erzsébet Édesanyám unokatestvérei voltak. A fiuk huszonévesen a háborúban estek el, a kislányt pedig tizenévesen az oroszok hurcolták el.



A templombelső, ahova csak bekukucskálni tudtunk

A templom melletti kálvária stációi















Háttérben a falu házai látszódnak




A szerb ortodox kolostor, ahova bemenni sajnos nem tudtunk


Grábóci ikon (XVII. sz), Istenanya a gyermekkel. Az ikon a szentendrei Görögkeleti Szerb
Egyházművészeti Múzeumban található. (a kép egy képeslap másolata)

A kolostor távolabbról nézve

A katolikus temető



A katolikus templom a temető mellől nézve

És végezetül egy távolabbi kép a templomról és a falu néhány házáról


2012. április 19., csütörtök

Látogatás Bátaszéken

Az őcsényi és a decsi tájház megtekintése után indultunk tovább Grábócra, de közben rövid pihenőt tettünk Bátaszéken, ahol a nemrégiben felújított Nagyboldogasszony templomot néztük meg. A 62 méter hosszú neogótikus templom építése 1899-ben, Hofhauser Antal tervei szerint kezdődött meg.  Az ország második legmagasabb tornyú templomát 1903. októberében szentelték, 82,5 méter magas tornyánál csak a szegedi dóm magasabb. Belseje nagyon szép, az építkezés során hárommillió téglát használtak fel. A munkálatok jótékonyan hatottak az ipar helyi fellendülésére is, csak a belső festést végezte egy szabadkai műhely, illetve az oltár származik abból a szombathelyi oltárkészítő műhelyből, amelyben tiroli fafaragókat is alkalmaztak. Kitűnő állapotban lévő igen nagy orgonával büszkélkedhet, melyet egy bizonyos Angster, pécsi cég készített. 2200 sípból áll, a legnagyobbak 10 m magasak, a legkisebbek fél hüvelyk nagyságúak. Össztömege 100 mázsát nyom.
A templom mellett láthatók az első magyar ciszterci apátság maradványai, melyet II. Géza alapított 1142-be, s a Rend előírásai szerint Szűz Máriának szenteltek. A templom háromhajós, keresztházas, egyenes szentélyzáródású épület volt. A cikádori, más néven széki ciszteri apátság maradványai romkertként tekinthetők meg. Mellette az 1848-as szabadságharc és az első világháború hőseinek állított emlékművet tekinthetjük meg.
A templommal szemben áll az 1794-ben emelt copf stílusú Szentháromság-szobor, kompozíciójából kitűnik, hogy hogy pestis vagy más járvány idején emelték, fogadalomból.

A felvételek 2012. április 10-én készültek. 

A Szentháromság szobor és a templom magas tornya


A templom oldalnézetből

A Szentháromság szobor

A templom bejárata feletti homlokzat


A templombelső




Az oltár közelebbről


A szószék

Közelebbi felvétel a szószékről


Az orgona


Üvegablakok






Stációk a templom falán, melyek alatt az adományozók nevei szerepelnek




Szent Vendel szobra a templomkertben, melyet 1905-ben állítottak fel

Tábla az apátsági romok mellett

A romkert


Az 1848-as szabadságharc tiszteletére állított emlékmű


És végezetül az első világháború hőseinek tisztelgő emlékmű