2012. november 6., kedd

Tolna város nevezetességei

Tolna városa Mözs szomszédságában fekszik, a két település már szinte összeépült. Tolna és Mözs közös községgé alakulásáról már az 1966. május 25-i tanácsülésen született határozat. 1989 március 1-jén Tolna a régebben elvesztett városi rangját ismét visszakapta. Ekkor Mözs községet településrészként hozzácsatolták. 2013. január 1-től járási székhely.
A 12000 lakosú Tolna évezredes lakott hely, és magának a megyének is névadója. A római korban „Alta-Ripa"-ként már jelentős település volt. Mind a latin, mind pedig jelenlegi neve a vízhez, a mellette lévő Dunához kötődik. Szent István államszervezésétől kezdődően - mint királyi birtok - Tolnavár néven egy ideig megyeszékhely. Többször tartottak itt ország- és megyegyűlést. Az 1055-ös tihanyi alapítólevél Tolnát „Thelena" alakban említi. Fontos átkelő- és vámszedőhelyként a XV. század elején mezővárosi rangot kapott. A település fénykora a XVI. sz. közepére tehető, melyet széleskörű kereskedelme és kikötője biztosított. 1556-ban Tolnát - Budától a Fekete-tengerig - a legnagyobb településként tartották számon. Több király is időzött a városban, ugyanúgy, mint az akkori ellenségünk, II. Szulejmán Szultán. A mezőváros fejlődése a török időkben tört meg. A hódoltság végére lakosainak száma jelentősen lecsökkent. Az 1720-as években megindult a német telepesek beáramlása. A települést birtokolta a Wallis, az Apponyi és a Festetich család is. A városalapító népcsoportok összefogásának köszönhető, hogy Tolna ismét felvirágzott. Ekkoriban épültek jelentősebb műemlékei: a római katolikus templom, a Festetich-kastély és a Kálvária kápolna. 1856-ban a Duna szabályozásával a korábbi meder holtággá változott, ami a város fokozatos kereskedelmi hanyatlásához vezetett, annak ellenére, hogy a XIX. század végén még jelentős könnyűipari üzemek létesültek, valamint megépült a máig impozáns lovassági laktanya.

A fentiek nagyrészt Tolna város honlapjáról származnak.

Az alábbi gyönyörű képeket Szabó Ágnes (szaboagi59@freemail.hu), tolnai barátnőm fényképezte - 2009. és 2012. között - akivel már 14 éves korunk óta ismerjük egymást, osztálytársak voltunk Szekszárdon a középiskolában, és azóta is töretlen a barátságunk.


A felújított Városháza a Hősök terén, melyben a Polgármesteri Hivatal működik. Eklektikus stílusban épült 1905-ben. Tervezte és építette Náhm Antal.

A felújított Hősök tere

A felújított tér a kanyargó Duna sziluettjével

I.világháborús emlékmű a téren

A Polgármesteri hivatal a II.világháborús emlékművel a téren

A II.világháborús emlékmű közelről

A hősi hallottak között szerepel Ági barátnőm Nagyapjának neve is: PAUL LAJOS

Az 1956-os emlékmű

A városháza télen

Az I.világháborús emlékmű, 2012. februárban

Az I.világháborús emlékmű, még 2011. februárban, a felújítás előtt

Így nézett ki a Hősök tere a felújítás előtt

Szintén egy téli kép, a felújítás előtti időszakból

Havas pad a téren

A Hősök tere 2009-ben

Az I.világháborús emlékmű, 2009-ben

A Polgármesteri Hivatal és a II. világháborús emlékmű 2009-ben

A tér esti fényben, karácsony előtt

A behavazott Szent István szobor a buszmegálló mellett

A település középpontjában áll a Szentháromság szobor, mely 1823-ban, klasszicista stílusban készült.

A megyében egyedülálló, hogy Xavéri Szent Ferenc, a népszerű missziós szent
is fellelhető a szobron.

A Szentháromság szobor háttérben a katolikus templom

A szobor télen, a város karácsonyfájával

A Nagyboldogasszony katolikus templom barok  stílusban épült 1769 és 1773 között.
A templom szentelésére 1772-ben került sor. Tornya 53 m magas.
Szent Péter és Szent Pál apostol magyar barokk stílusú szobra és két kőből faragott váza látható a torony két oldalán.

A díszes kapubejáratot két kőoszlop képezi

Középen hegedűtok formájú ablak, tőle jobbra és balra szoborfülke, benne két magyar szent király István és
László életnagyságú, bécsi barokk stílusú szobra áll. A párkányzat alatt a Festetich címer látható.

Távoli kép a templomról télen.

Szintén egy téli kép a templomról

A templombelső

A templom védőszentje a Nagyboldogasszony

A főoltár, mely több mint 220 éves. Valószínű, hogy a Mária mennybemenetelét ábrázoló
főoltárképet és a mellékoltárokat is Ujházy Ferenc pesti festő készítette.

Egyik mellék oltár és egy színes ablak. Az adakozó neve az ablakon olvasható.

A Sztárai Mihály Gimnázium épülete

A gimnázium oldalsó bejárata az aulához

Szobor a gimnázium kertjében

A Bezerédj Pál Szabadidőközpont és Sportcsarnok. A gimnázium és a szabadidőközpont is a régi szovjet laktanya
 területén lévő épületekből lett felújí­tva.

A tolnai hernyóselyem-fonoda 1900. tavaszán kezdte meg a selyemfonalgyártást, ami hetvenegy évi folyamatos termelés után 1971. augusztusában fejeződött be.

A selyemszoba ma múzeumként üzemel, ahol képekkel és a régi termeléshez használt gépek megtekintésével lehet végigkísérni a fonalgyártás folyamatát, például a képen látható selyemgubót.

A Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum igen tekintélyes múltra tekint vissza. 1810-ben alapí­totta Kintner András. A műhelyben jelenleg hatodik generációként dolgozik  Horváth Tibor, kékfestő népi iparművész és Horváh Tiborné (Nagy Mária), kékfestő népi iparművész. A mai napig a régi eszközökkel, gépekkel és több száz különböző mintafával dolgoznak.


Az 1720-ból származó Nepomuki Szent János szobor nemcsak Tolna, hanem a megye egyik legrégibb barokk szobra, a vízi emberek védőszentje. A Hősök tere és az Árpád utca találkozásában áll.

A megszépült Árpád utca, mely sétálóutca lett

Árpád utca felújítás előtt, még 2011. febrjában

A havas Bajcsy-Zsilinszky utca

Dí­szes ház- és kapuhomlokzatok.







A Kápolna és Kálvária domb a stációkkal. A kápolnát, a stációkat és a kereszteket Markmiller Bertalan állíttatta,
Berényi Zsigmond püspök jóváhagyásával. (1739-1748.)

A Kápolna oldalnézetből

Jézus vállára veszi a keresztet - a stációk képei a pécsi Zsolnay gyárban
 készültek, melyek mára kissé már megkoptak.

Jézus meghal a kereszten

Jézus testét sírba teszik

Ismét az előző stáció, és mögötte a feszület